Békéscsaba megyei jogú város, Békés megye székhelye.

Fekvése
A Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re délnyugatra fekszik. A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre keleti irányban található.

Története
A környék az őskor óta lakott. A vaskorban a szkíták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen.

A Csaba nevű falut az 1330-as években említik először, neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. A török időkben a város eleinte fennmaradt, de először a tizenötéves háború során szenvedett el hatalmas károkat, majd a 17. század folyamán, a törökkel folytatott felszabadító harcok során teljesen elpusztult.

1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban és így megvásárolhatta Békés megyét. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően evangélikus szlovák parasztokat telepített le. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja.

1777-ben az Élővíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejlődés jelentős lépését jelentette.

1831. július ...